Köszöntök mindenkit ezen a fantasztikus őszi napon. Bár az időjárás az elvesztette mára a humorérzékét, azonban ez cseppet sem zavarhat meg minket, hogy ezen pompás helyszínen egybegyűlve visszatekintsünk az elmúlt egy évre, hogy együtt töltsünk egy estét, hogy beszélgessünk jövőbeni terveinkről.

Az idei év eseményeit három nagyobb csoportra lehet osztani. Ezek a következőek: 

1. Saját szervezésű túráink;
2. Saját rendezvényeink;
3. Versenyeken való részvétel.

A túráink gyakorlatilag a tavalyi évadzáró után azonnal elkezdődtek, jártunk a Börzsönyben, a Gerecsében, a Cserhátban, a Budai hegységben, a Bükkben. Kiküldött csapataink bejárták a szlovák paradicsom legyszebb részeit. November közepétől február végéig szinte minden második héten túráztunk valamerre, újabb és újabb ismeretlen helyet bejárva és fedezve fel. 55-re emeltük a megtalált geoládáink számát.

Köszönet a túrák megszervezésében, az útvonalak kiötlésében segítőknek, elsősorban Gabernek!

Némiképp kilóg a sorból, tekintettel arra, hogy többnapos rendezvény, a farkasgödri nomád hétvége, amikor péntek reggeltől vasárnap délutánig mentünk egymás agyára, összezárva a Bükkben, vezetékes víz, áram, távfűtés, mobilnet és hasonló civilizációs jóságok hiányában. Ez volt a második alkalom, nekem nagyon tetszett. Nézzünk meg most erről egy rövid összefoglalót!


Farkasgödör 2.0 from Zsolt Andrási on Vimeo.

A gyalogtúrák a hétvégén újra beindulnak, kéthetenként megyünk ismét és február elején újra Farkasgödör! A túrák az alapoktól indulnak és mindenki számára teljesíthető nehézségűek, még nekem is, úgyhogy várunk mindenkit szeretettel!

Kerékpáros túrák is szép számmal voltak, szerintem semmi okunk a panaszra. A délutáni „ráérsz munka után egy Kevélyre?” jellegűektől egészen az egész napos kerékpártúrákig. Nem hiszem, hogy ezügyben szégyenkeznünk kellene. Ahogy felnőttünk és kicsit már beleöregedtünk a bringázásba (vagy csak én érzem így?), a munka, a család, a gyerek, a második, harmadik hobby mellett kevés idő jut a bringázásra. Kevesebb, mint korábban, viszont még így is jóval több, mint a semmi. Én a közös túrák minden percét élveztem, legyen az akár egy sörtúra a Bíbicbe (bár ilyen az idén ritkán volt), akár egy Visegrád oda-vissza.

A jövő évi programokban szintén meghatározó szerepet kapnak ezek a túrák, elsősorban a magánkezdeményezés révén.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.