Köszöntök mindenkit ezen a fantasztikus őszi napon. Bár az időjárás az elvesztette mára a humorérzékét, azonban ez cseppet sem zavarhat meg minket, hogy ezen pompás helyszínen egybegyűlve visszatekintsünk az elmúlt egy évre, hogy együtt töltsünk egy estét, hogy beszélgessünk jövőbeni terveinkről.

Az idei év eseményeit három nagyobb csoportra lehet osztani. Ezek a következőek: 

  1. Saját szervezésű túráink;
  2. Saját rendezvényeink;
  3. Versenyeken való részvétel.
Mindhárom kategóriában emlékezetes marad az idei év.
 
1.       Túrák

A túráink gyakorlatilag a tavalyi évadzáró után azonnal elkezdődtek, jártunk a Börzsönyben, a Gerecsében, a Cserhátban, a Budai hegységben, a Bükkben. Kiküldött csapataink bejárták a szlovák paradicsom legyszebb részeit. November közepétől február végéig szinte minden második héten túráztunk valamerre, újabb és újabb ismeretlen helyet bejárva és fedezve fel. 55-re emeltük a megtalált geoládáink számát.

Köszönet a túrák megszervezésében, az útvonalak kiötlésében segítőknek, elsősorban Gabernek!

Némiképp kilóg a sorból, tekintettel arra, hogy többnapos rendezvény, a farkasgödri nomád hétvége, amikor péntek reggeltől vasárnap délutánig mentünk egymás agyára, összezárva a Bükkben, vezetékes víz, áram, távfűtés, mobilnet és hasonló civilizációs jóságok hiányában. Ez volt a második alkalom, nekem nagyon tetszett. Nézzünk meg most erről egy rövid összefoglalót!


Farkasgödör 2.0 from Zsolt Andrási on Vimeo.

A gyalogtúrák a hétvégén újra beindulnak, kéthetenként megyünk ismét és február elején újra Farkasgödör! A túrák az alapoktól indulnak és mindenki számára teljesíthető nehézségűek, még nekem is, úgyhogy várunk mindenkit szeretettel!

Kerékpáros túrák is szép számmal voltak, szerintem semmi okunk a panaszra. A délutáni „ráérsz munka után egy Kevélyre?” jellegűektől egészen az egész napos kerékpártúrákig. Nem hiszem, hogy ezügyben szégyenkeznünk kellene. Ahogy felnőttünk és kicsit már beleöregedtünk a bringázásba (vagy csak én érzem így?), a munka, a család, a gyerek, a második, harmadik hobby mellett kevés idő jut a bringázásra. Kevesebb, mint korábban, viszont még így is jóval több, mint a semmi. Én a közös túrák minden percét élveztem, legyen az akár egy sörtúra a Bíbicbe (bár ilyen az idén ritkán volt), akár egy Visegrád oda-vissza.

A jövő évi programokban szintén meghatározó szerepet kapnak ezek a túrák, elsősorban a magánkezdeményezés révén.

KisCADMan szlovákiai videója

2008.11.07. 09:13

Szlovákia - Árpi fotói

2008.10.31. 09:37

Az esőnap:
http://www.flickr.com/photos/laszloarpi/sets/72157608431719139/

Nagyszalóki-csúcs és következményei:
http://www.flickr.com/photos/laszloarpi/sets/72157608546516677/
http://www.flickr.com/photos/laszloarpi/sets/72157608501641673/
http://www.flickr.com/photos/laszloarpi/sets/72157608518261777/
http://www.flickr.com/photos/laszloarpi/sets/72157608613333211/

http://www.flickr.com/photos/laszloarpi/sets/72157608613373253/

http://www.flickr.com/photos/laszloarpi/sets/72157608613417347/

http://www.flickr.com/photos/laszloarpi/sets/72157608607976448/

 

Sziasztok,
Néhány mondatra én is bejelentkezem a kisgömb utcai rehabilitációs intézetből.:-)
Reggel kicsit szomorúan vettem tudomásul, hogy amennyiben lenne ablak a fürdőszobán, akkor sem látnám fogmosás közben a tátra havas hegycsúcsait. Jó hír viszont, hogy azóta újra megtanultam járni, bár még fogni kell a kezem..:-)

Ami kimaradt a többiek beszámolójából:
1. nap: az időjárási viszonyokra hivatkozva egész nap welcomedrinkeltünk:-)

Hazatértünk...
Szuper túrák, móka, kacagás, fergeteges uno party... a wellness elmaradt
Rengeteg kép, meg van pár videó is, de sajnos ezekkel csak szerda után érek rá foglalkozni, mert rengeteg egyéb dolgom akad. Összesen 13-an voltunk.
Csütörtök, délutáni túra elmaradt, helyette kaja és dumaparty.

Péntek, Nagyszalóki csúcs, 12-en végig, Eribaba rövidített, este nagy dumaparty

Szombat, Szlovák pari a tervezett útvonalon 11 fővel, Zsolt és Sanyi külön utakon jártak, utána Kati+Örs haza, mi meg adtunkt az estének egyet.


Vasárnap, csütörtöki elmaradt túra ötösben, azaz a vízesések, Eribabáék lábkímélő túrát nyomtak helyette, Dóri, Dávid, Zoli és Sanyi hazafelé vették az irányt...


Részemről, valahogy ezeknek a többnapos kiruccanásoknak megvan mindig a maga varázsa, ez most is megmutatkozott. Szerintem mindenki nagyon sajnálta, hogy haza kellett jönnie... túl nagy volt a nyugi!
Természetesen megint rengeteg ötlettel lettünk gazdagabbak, ugye Vik, Ködmön... :-)
Folytatás kb. egy hónap múlva a Kis-Fátrában...

süti beállítások módosítása