Noss,
az egész úgy kezdődött, hogy nem késtünk el :-)
Ezen mi magunk is csodálkoztunk :-)
Befutott még Viktor. Végül Jedi is és indultunk is.
Chiiko az élre állt, illetve állították. Tempósan haladtunk, némi töredezettséggel, de adatvesztés nem történt. Klárit és roobit majdnem Keszin hagytuk, de szemfülesek voltak és nem maradtak le a csapatról.
Innentől kényelmes tempóban haladt a népes csapat Göd felé. Csodás napsütésben, trécsizve telt az út.
Gödi pit-stop igen kívánatos volt már többünk számára, így nagy
megkönnyebbüléssel fogadtuk, mikor végre odaértünk. Némi ücsörgés, kávé-sör
után tovább indultunk Vác felé. Nem csak Klári, de Viktorom fejében is
megfordult, hogy roppant csábító a heck és akár maradhatnánk is. Indultunk
tovább. Én némileg spiccesen az éhgyomorra sörtől :-). Jelentem nem én
kértem, leitattak :D.
Tempósan közelítettünk Váchoz. Legalábbis páran elhúztunk az elején, lévén
igen éhesek voltunk már. Méhecskét megszállta az armstrongi ihlet. Nem is
értük utol. Rendes volt, bevárt minket a váci parkban.
Gaber elnavigált minket a pizzázóba. Meglepődés. Fordulás. Ide sem jövünk
többet.
Dunaparti dombocskán frissítés. Részemről eléheztem némileg így kénytelen
voltam rávenni a csapatott némi ücsörgésre. Ebalázsék mentek egyből Gödre.
Irány göd. Most Szabinkát szállta meg az ihlet. Megerősített források
szerint az éhség motiválta :). Peti, és Viktorom a nyomában, én próbáltam
felzárkózni, esélytelenül. Eccsercsak érkezett hátulról a méhecske-expressz.
Kb 28-as tempóra kapcsoltunk. Némi anaerobozás után inkább visszaálltam egy
emberibb tempóra :-).
Göd. Levegőkapkodás :-). Pár perc után befutott a csapat.
Két asztalt sikerült foglalni, 6 székkel. Váltott üléssel-sorbanállással
oldottuk meg  a dolgot, illetve páran más asztaloknál találtak azért
ülőhelyet.
Részemről tetemes mennyiségű kalóriát juttattam a szervezetembe, rántott
sajt és kétes minőségű csirkemáj formájában, palacsintával lezárva. ((
Örömmel jelentem, hogy bár mocorgott kicsit éjjel a máj, de különösebb
galibát nem okozott. Nyilván fertőtlenítette az alkohol :). ))
Pont mire a palacsinta utolsó falatkája is eltűnt (kb. 15:00), úgy döntött a
csapat, hogy indulás. Részünkről ez mission impossilbe-nek tűnt, úgyhogy
maradtunk még némi sziesztára. 3/4-ed négykor mi is nekiindultunk. Kerültünk
erre-arra, próbáltuk követni a bringautat. Jártunk a kompnál, Dunakeszi új
kertvárosában is. Végül csak eltaláltunk az madaras teszkóhoz és onnan a
külső szilágyira. Buszvégállomásnál megpihentünk. Elheveredtünk egy egykor
padon. Méláztunk is rajta, milyen mókás lenne, ha még erre járna a csapat.
Nem kis meglepetésre kicsivel később meg is jelentek :). Integetés, trécsi,
elválás. Ők mentek Pedalomán felé, mi pedig nekilódultunk a Régi fóti út
felé a hátsó úton.
Szerencsésen hazaértünk, pancsi, ágybadőlés, kóma.

Jó hangulatú túra volt :-) Kellemesen elfáradtunk. Köszönjük a lehetőséget,
társaságot :-)